|
Mit is takar pontosan a munkaergonómia kifejezés?
Ez a tudományterület a munkakörnyezet kialakításával foglalkozik, azaz a monitor, a billentyűzet, a klaviatúra, a munkaasztal, a munkaszék megfelelő elhelyezésével, valamint a világítás, a klíma, és a zajszínt helyes beállításával.
A munkakörnyezet milyensége mekkora súllyal bír a munkavállalók teljesítményére?
Régebben készültek arra vonatkozó vizsgálatok, hogy az egyes tényezők milyen hatással vannak a teljesítményre. Ezek szerint, például aki monoton munkát végez, kisebb a hibázási lehetősége, ha nem síri csöndben kell végeznie a munkát, hanem valamilyen halk háttérzenét biztosítanak számára.
Visszatérve a kérdésre, a teljesítmény tekintetében nehezen mutatható ki egyértelműen az ergonomikus kialakítás, míg a megbetegedések számában és a közérzet szintjén könnyen. Ha valaki jól érzi magát a munkahelyén, sokkal elkötelezettebb lesz a vállalat felé, ezáltal csökkenhet a fluktuáció mértéke is.
Hogyan lássunk hozzá az ergonomikus környezet megvalósításához?
Az asztal általában 76 cm magas. Ehhez kell beállítani a munkaszéket. A munkaszék kiválasztásánál fontos, hogy különböző típusú, a testmérethez illeszkedő székek közül választhassanak a dolgozók. Ha megvan a személyre szabott szék, először is fel kell emelni az ülés magasságát úgy, hogy az alkar felfeküdjön az asztallap síkjára, mivel így a váll nem ugrik fel, azaz a nyak és a vállövet nem terheli. Majd a háttámla derékrészét úgy kell beállítani, hogy a 4-es és 5-ös csigolyát megtámasszák. Ha mindez megvan, minél szorosabban kell ülni az asztalhoz.
Ezt követi a monitor elhelyezése. A képernyő felső vonala a szem vonalában legyen, és a fej maximum 20 fokosan essen előre. A klaviatúra és az egér legyenek egy szintbe. Mind a kettő használatánál fontos, hogy a csukló alá legyen támasztva. Ellenkező esetben ínhüvelygyulladás léphet fel.
A laptopnál mindez hogyan kivitelezhető?
Mindenképpen laptoptartó állványt kell használni, mert túl alacsonyan van a monitor. Ez azt jelenti, hogy külön klaviatúra és billentyűzet szükséges. A legjobb persze az lenne, ha plusz még egy képernyővel bővülne az eszköztár.
Szó esett a munkaszék választásáról. Talán ez az egyik legfontosabb eleme az egészséges munkavégzésnek, hiszen napi 8-12 órán át ülhetünk rajta, ezáltal a gerinc komoly terhelésnek van kitéve. Léteznek alternatív ülésmegoldások is.
Igen, elterjedt a térdeplő szék és a fitball. Az előbbi helyes testtartásra kényszeríti a gerincet, az utóbbi azért van jótékony hatással a gerincre, mert állandó mozgásban tartja a 4. - 5. csigolya kritikus szakaszát és a gerincvázat tartó izmokat, ezáltal csökkenti a ránehezedő terhelést. Ennek van egy új változata is, az ülőpárna, ami ugyanolyan anyagból van, mint a fitball, 5 - 10 cm magas, és a székre kell helyezni.
Milyen az ideális világítás?
A nagy légterű irodákban például az a baj, hogy akik az ablak mellett ülnek, még nem kapcsolnák fel a villanyt, akik pedig beljebb helyezkednek el, azaz nem kapnak elegendő természetes fényt, már felkapcsolnák. Így az lenne az ideális, ha szakaszolható lenne a megvilágítás. A legújabb tendencia viszont a dinamikus világítás, azaz annak erősségét viszonylag kis határok között, a munkatevékenységnek és a bioritmusnak megfelelően változtatják.
A zajszínt mértéke mennyire lehet zavaró tényező a munkavégzésben?
Sok konfliktusnak lehet forrása, tehát az emberi kapcsolatokra nagyban kihat, amiből következik, hogy a szervezeti egységek együttdolgozásának hatékonyságát erősen befolyásolja. De nem csak az emberi beszéd az, ami ennek a problémának a középpontjában áll, hanem például a klaviatúra kattogása, a nyomtató zaja, a telefonbeszélgetések stb. különösen a nagy légterű irodákban. Ennek kompenzálásaként egyre több helyen háttérzene szól, ami körülbelül 44 decibel. Érdekes, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok munkavállaló észre sem veszi, hogy megy a háttérzene, mert erősen fókuszál a munkájára, míg valakinek lazítási, kikalandozási lehetőséget ad.
A színek szerepe mennyire van jelen?
A színeknek megvan a különböző fiziológiai hatása. A zöld nyugtat, míg a piros és a narancssárga felpörget, mert vérbőséget okoz. Általában azt mondják, hogy az emberek a természetes színeket szeretik, ellenben a korábbi tendenciákkal, ahol a fehér és a szürke dominált. Mára már jellemző a fa színnek, a kéknek, a zöldnek, a bordónak a megjelenése.
Eddig mikroszinten beszéltünk a munkakörnyezetről. Szélesítve a perspektívát, milyen az ideális irodai elrendezés?
A megfelelő kommunikáció- és információáramlás érdekében a következőképpen érdemes kialakítani egy irodaházat. A legelső helyiség legyen a porta, ahol a legnagyobb az ember- és információforgalom. Utána a tárgyalók elhelyezése szükséges, ahol a külsős vendégeket fogadják. Majd jönnek azok a szervezeti egységek, amik intenzíven jelen vannak a szervezet véráramában, így könnyen elérhetőnek kell lenniük, mint például a HR és az informatika. Végül az elszeparált szervezeti egységek kialakítását kell biztosítani, ahol a dolgozók elmélyült munkát tudnak végezni, így nincsenek kitéve zajterhelésnek.
Persze nem minden munkahely profilja igényli ezt az elrendezést, mint ahogy az ügyfélszolgálatok, call centerek, open office-ok, vagy a shared desk rendszerek, amik kimondottan a projekt alapú, kreatív, szabadabb munkavégzést szolgálják.
Már utaltunk a megbetegedések számára. Léteznek kimondottan munkahelyi betegségek?
Igen, mint például a hátizom-, a nyak-, a váll-, és a derékfájás, amiért a nem megfelelő szék használata, ebből következően a helytelen testtartás a felelős. Ahogy említettem, ha nem támasztjuk meg a klaviatúrán, vagy az előtte elhelyezett csuklótámaszon a csuklónkat, ínhüvelygyulladás is felléphet, valamint a vibráló monitor és a rossz megvilágítás különböző szemproblémákat okozhat. Amennyiben a klíma tisztán tartására nem fordítanak gondot a munkáltatók, allergiás megbetegedésekkel is számolni lehet. Emellett jó lenne, ha este takarítanának az irodákban, ugyanis másnapra teljesen elpárolog a vegyszer tartalma, ezáltal kivédenék annak esetleges egészségkárosító hatásait is. Továbbá, különösen a téli időszakokban, ajánlott a párologtató használata is, például a citrom illaté, amelynek baktériumölő hatása van.
Magyarországon a vállalatok mekkora energiát fordítanak az ergonomikus környezet kialakítására?
Lassanként egyre több cégnél odafigyelnek erre. A probléma inkább az, hogy ugyan megfelelő eszközöket adnak a dolgozók kezébe, de nem tanítják meg őket azok használatára. Például hiába költenek drága székekre, ha utána nem mondják el az alkalmazottaknak, hogy hogyan kell azokat beállítani. Persze azért vannak kivételek. Néhány helyen láttam már, hogy kör emailen keresztül informálják arról a dolgozókat, hogy miként alakítsák ki a munkaállomásukat. Úgy gondolom, hogy egyre több vállalat ismeri fel, hogy az embereikbe befektetett tőke, nemcsak az oktatásból és a tréningekből áll, hanem a megfelelő körülmények biztosításából is, melynek következtében jobb lesz a közérzetük és nagyobb lesz az elkötelezettségük. |
