Magyarországon négyévente nyílik mód arra, hogy alkotmányos jogunkkal élve, szavazatunkkal döntsünk az országgyűlési képviselők személyéről. 2010. április 11-én hatodik alkalommal tartanak hazánkban szabad parlamenti választásokat a rendszerváltás óta. Legtöbben csupán párt-szimpátia alapján teszik le a voksukat egyik vagy másik képviselő mellett, anélkül, hogy pontosan tisztában lennének olyan alapvető fogalmakkal, mint listás szavazás, egyéni választókerület vagy töredékszavazatok. Mivel a magyar választási törvény igen bonyolult, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes összefoglalni, pontosan mi is fog történni, és miről is fogunk dönteni azon a bizonyos tavaszi vasárnapon.

Hazánk államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A német mintának megfelelően a magyar országgyűlés egykamarás, és a választópolgárok négyévente választják azt újra. A demokratikus választási rendszert a választójog általánossága, egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága garantálja.

Választások, magyarosan

A magyar parlamenti választási rendszer egy arányosságra törekvő, vegyes választási struktúra. Ez azt jelenti, hogy két különböző szisztéma él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre szavazunk, és a legtöbb szavazatot elnyerő jelölt lesz a képviselő, valamint az arányos rendszer, ahol területi listákra voksolunk, és a pártok a leadott szavazatok arányában kapják mandátumaikat. Emellett beszélhetünk még töredékszavazatokról is, melyeket a mandátumot nem érő, vesztes jelöltre leadott szavazatok alapján számítanak ki, és az adott párt országos listáján szereplő képviselőjelölteknek adnak. Magyarországon kétszavazatos rendszer van érvényben, ami azt jelenti, hogy minden választópolgárnak két voksa van: az egyiket az egyéni választókerület valamelyik jelöltjére, a másikat a területi pártlistára adja le. Az országos listákra tehát közvetlenül nem szavazunk, ezek csupán arányosító, kompenzációs funkcióval bírnak a töredékszavazatok alapján. Az összesen 386 országgyűlési képviselőből 176-ot egyéni választókerületben, 152-t megyei (fővárosi) listán szavazunk meg, a maradék 58 mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján osztják ki.

Kopogtató jelöltek és kopogtatócédulák...

Egyéni képviselőjelölt lehet minden 18. életévét betöltött, magyar állampolgárságú személy, aki legalább 750 kopogtatócédulát tudott összegyűjteni. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 23. napig kell befejezni, és négy napon belül meg kell nevezni az induló jelölteket. Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet támogathat, és ez később nem módosítható.
Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni választókerületek legalább 25%-ban, de minimum kettőben tudtak jelöltet állítani, míg országos listát azok a pártok, amelyek képesek a 20 választási területből (19 megyei + 1 fővárosi) legalább 7-ben területi listát indítani.

1. forduló, 2. forduló...

Az egyéni választókerületben akkor érvényes a szavazás, ha a választásra jogosultak több, mint 50%-a voksolt, és valamelyik jelölt megszerezte a leadott érvényes szavazatok több mint felét (abszolút többség). Ha a két feltételből valamelyik, vagy egyik sem teljesül, akkor második fordulót kell kiírni, ahol az elsőben legalább a szavazatok 15%-át  kapó, de mindenképpen a legtöbb szavazatot elért három jelölt vehet részt. Ekkor már egyszerű többséggel dől el a szavazás, tehát az lesz a képviselő, akire többen szavaznak (relatív többség). A szavazás érvénytelen, ha a második fordulóban a jogosultak kevesebb mint 25%-a szavaz. Ebben az esetben pár hónappal később harmadik fordulót írnak ki.

A listákra történő szavazás esetében nincs szükség semmilyen többségre, hiszen itt a leadott szavazatok arányában kapják a mandátumokat a pártok. Érvénytelennek csak akkor lehet minősíteni az első fordulót, ha a választópolgárok kevesebb, mint 50%-a ment el szavazni. Ebben az esetben második fordulóra van szükség, amelynek érvényességéhez már 25%-os részvétel is elegendő.

Ki mehet a parlamentbe?

Ahhoz, hogy egy párt mandátumot kaphasson a parlamentben, legalább a leadott, területi listás szavazatok 5%-ával kell rendelkeznie országos szinten. Az 5%-os küszöböt nem elért pártok sem az országos, sem a területi listáról nem kapnak mandátumot, és elveszítik az egyéni választókerületben szerzett töredékszavazatokat is. Azok a pártok, amelyek elérték a bekerüléshez szükséges min. 5%-os támogatottságot, az egyéni választókerületi képviselőkön és a területi listán szerzett mandátumokon kívül, a töredékszavazatok alapján további mandátumokat is szerezhetnek.

Szavazás...

A szavazás időpontját a mindenkori köztársasági elnök tűzi ki, a szokásjognak megfelelően vasárnapra. A választás általában kétfordulós; a másodikat, ha szükséges, rendszerint két héttel az első után tartják. Ez idén április 11-re, illetve április 25-re esik. A választás napján reggel 6-tól este 19 óráig lehet az állandó lakóhely szerint kijelölt szavazóhelyiségben az urnákhoz járulni, személyazonosságot és lakcímet igazoló okmányok felmutatásával. Lehetőség van más magyarországi településen, vagy akár külföldön is voksolni, de csak előzetes bejelentés után. Jó tudni, hogyha véletlenül elrontjuk a szavazólap kitöltését, és ezt az urnába dobás előtt jelezzük a szavazatszámláló bizottságnak, akkor egy alkalommal ki tudják cserélni azt.

Bár a jogszabályok bonyolultak, maga a részvétel egyszerű, és csupán pár percet vesz el a hétvégénkből. A képviseleti demokráciák esetében csak a népszavazások alkalmával tudjuk mi, választópolgárok befolyásolni az ország jövőjét. Ha mégis a tartózkodás mellett döntünk, akkor ne feledjük, hogy később nincs jogunk felháborodni azon, ha nem úgy alakul hazánk sorsa, ahogyan mi szeretnénk...