Biztosan sokaknak feltűnt, hogy egyetemünk szomszédságában építkezés zajlik. A tervek szerint az MTA néhány intézete kap majd helyet a felépülő ingatlanban. A fejlesztésről Pálinkás Józseffel, az MTA elnökével beszélgettünk.

A jelenleg is zajló fejlesztésnek a „Q2 projekt” nevet adták. Mit takar pontosan ez az elnevezés?
A „Q2” elnevezést „megörököltük”, mint ahogyan a név „viselőjét”, egy félbemaradt PPP-konstrukciójú beruházás nyomán gazdátlanná vált épülettorzót is, amelynek új értelmet kívántunk adni egy MTA kutatóközpont létrehozásával. Az új projektet kereszteltük „MTA-Q2” névre.  A Q2 előtörténetében nincs szerepe az Akadémiának. Eredetileg a BME fejlesztési programjának részét képezte a Q1 épülettel együtt. Az építkezés megkezdése után, a szerződéskötés óta jelentősen romló pénzpiaci környezetben a bankok nem finanszírozták a fejlesztést. A megközelítőleg 23%-os készültségi állapotú Q2 épület gazdátlanul maradt, mert a fővállalkozó önerőből nem tudta tovább finanszírozni a kivitelezést.

Honnan jött az ötlet, hogy az MTA intézeteit költöztessék az épületbe?
Akadémiai elnökké választásomat követően egyik fő feladatomnak tekintettem, hogy az akadémiai intézetek jelenlegi, sok szempontból elavult, az alapfeladat ellátására lassan alkalmatlanná váló infrastruktúráját megújítsuk.
Amikor javaslatot tettem a döntéshozó kormányzati szereplőknek a MTA-Q2 beruházási modelljére, felvázoltam, hogy a 9, 5 milliárd Ft értékű ingatlanfejlesztés és kutatási infrastruktúra beruházás megvalósításával egy kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat egyaránt szolgáló nemzetközi kutatóközpont jönne létre.
Az MTA-Q2 beruházással a BME megszabadulhat egy újabb sündisznó látványától, az eredeti projekt „hagyományos” ingatlanfejlesztéssé alakítása  pedig lehetővé teszi a PPP finanszírozási konstrukció több, az eredeti Q épület-fejlesztést megakasztó kockázatának elkerülését

Milyen intézeteket érint a projekt?
Az ingatlanban kap helyet a Rózsadombról már régóta elköltöztetendő MTA Kémiai Kutatóközpont, az Enzimológiai Intézet, a Műszaki és Fizikai Anyagtudományi Intézet egy része és további kutatócsoportok.
             .
Tervezik-e, hogy kihasználják a Műegyetem közelségét? Várható-e valamilyen együttműködés ennek kapcsán a két intézmény között?
Természetesen, ahogyan azt az előbb vázoltam, a beruházási modellben szerepet játszott-játszik az a tény, hogy az ágazati szereplők mindegyike nyer ezzel a fejlesztéssel: „Megmenekülhet” egy bedőlt beruházás, továbbá jó menedzsmenttel az egyetemi hallgatók és oktatók, az akadémiai kutatóintézetek és kutatócsoportok, valamint további innovációs szereplők együttélésétől-együttműködésétől fejlődés és hatékonyságjavulás egyaránt várható. Emellett az MTA-Q2 projekt erősíti a kutatóegyetemi törekvéseket is.

Jelenleg hol tart a projekt megvalósítása?
Az Akadémia a beruházási forrásról való decemberi szerződéskötést követően tárgyalni kezdett a BME gazdasági vezetésével a megvalósítás konkrét lépéseiről és az épülethez tartozó telek megvásárlásáról. Tettük mindezt abban a szellemben, hogy az épület-torzó hasznosításának terve, a beruházással létrejövő korszerű természettudományi kutatóközpont létesítése közös érdek.
 
Mikorra várható a befejezés?
Bár intézményvezetőként megértem a BME gazdasági adminisztrációjának korábbi, PPP-konstrukcióban tett vállalásaiból adódó finanszírozási nehézségeit, ugyanakkor felelőtlenség lenne részemről az MTA-Q2 kutatóközpont beruházásának projektcéljává tenni a korábbi BME - vállalásokból adódó vagyonvesztés kompenzációját. Remélem, hogy mielőbb sikerül megállapodnunk az egyetemmel, és elkezdődhet a beruházás kivitelezése a kitűzött ütemtervnek megfelelően. Ha minden jól alakul, már 2011-ben benépesülhet a természettudományi kutatóközpont.