|
Olajos Péter előadása:
Február 23-án a K épületben Olajos Péter tartott előadást a Szakmai Hetek keretein belül. A volt Európai Parlamenti képviselő szakterülete az EU környezetvédelem, környezetpolitika, megújuló energia; előadását is ebből a témakörből tartotta A zöld gazdaság hazai felépítése és mibenléte címmel. A környezetpolitikai szakértő előadása kezdetén kiemelte, hogy mennyire fontos a környezettudatos gondolkodás mindenki számára, mivel többé-kevésbé ez jelenti a jövőnket, mind hallgatóként és országként is. Ez lehet egy kiugrási lehetőség Magyarország számára a következő évtizedekben. A rendező szakkollégium névadójához méltóan előadása mottójaként Olajos Péter elmondta, hogy „aki ismeri a Liska modellt, az ismeri a sorvezetőt is a zöldgazdasághoz". Három részből tevődik össze a sokat említett „zöld háromszög": A zöld gazdaságból, a zöld iparból és a zöld politikából. Ez egy új gazdasági és szervezési modell, amelynek le kellene váltania a fosszilis energiákon alapuló ún. „fekete gazdaságot". A Liska modell szinte tökéletesen illeszkedik a zöld irányultság elveire, véve annak kiindulási tételeit, céljait. A modell egyik alapelve, hogy mindenki a saját pénzét költse. Ez elővigyázatosságra kényszerít. Ha a sajátunknak tekintjük a természetet, nem pedig olcsó, vagy ingyenes energiaforrásnak, mint azt eddig tettük, akkor jobban fogunk rá vigyázni. A környezetpolitikai szakértő egy német előrejelzés alapján azt jósolja, hogy 2020-ra több mint kétszeres növekedés fog bekövetkezni a „zöld világpiac" legtöbb területén. Ennek természetesen több eleme is van, de a legfontosabbak az energiahatékonyság, a vízgazdálkodás, vagy az erdőgazdálkodás. Olajos szerint akár egymillió munkahelyet is lehetne teremteni ezekben az ágazatokban. Ezek bemutatása után zárásként elmondta, hogy mindez politikai akarat, intézményi átalakulások és innovációk nélkül lehetetlen feladat. Szükség van az infrastruktúra és az oktatás áttranszformálására is. Sikereket csak a szemléletváltás révén érhetünk el.
-Hidasi Péter
Ormos Mihály előadása:
A Szakmai Hetek idei második előadásán Ormos Mihály egyetemi oktatót hallgathatták meg az érdeklődők. Az előadás a Pénzügyi viselkedéstan témakörében az Összekeveredő preferenciák címet kapta. Az értekezés Amos Tversky és Richard H. Taler „Preference Reversals" című cikkére épül, amelyet 1990-ben jelentettek meg a Journal of Economic Perspectives című folyóiratban. Azok a hallgatók, akik részt vettek tőzsdei spekuláció kurzuson, találkozhattak már hasonló témával -, szintén Ormos Mihály előadásában. A prezentáció során a közgazdaságtan és a pszichológia kapcsolatáról hallhattak az érdeklődők, illetve a preferenciák megfordulását és ennek közgazdasági, pénzügyi, befektetés-elméleti hatásait ismerhettük meg. Az első pár percben a résztvevők kitöltöttek egy közlekedéstörténethez kapcsolódó rövid kérdőívet, ami az előadás alapját képezte. A feltett kérdésre, két válaszlehetőség volt, amelyből mindenkinek egyet kellett bejelölnie, majd később a válaszok feldolgozva épültek bele az előadás témakörébe. Az egy óra során az elhangzott érdekességek mellett betekintést kaphattunk abba, hogy a pénzügyi viselkedéstan elméletei mögött, - amelyek akár egy mondatban is megfogalmazhatóak -, milyen koncepciók, kutatások állnak.
A terem bejárata előtt a Liska Tibor Szakkollégium képviselői kérdőíves kutatással mérték fel a hallgatók véleményét, igényeiket, hogy a válaszok segítségével, a LisKaland az idei évben is sikeresen és igényesen valósulhasson meg.
-Dömők Rita
Veress József előadása:
Gazdasági érdeklődésű hallgatók naptárjában már hatodik éve szerepel késő februári, kora márciusi programként a Gazdasági és Menedzsment Szakmai Hetek. Idén február 16-án, Veress József, volt dékánunk Tengerben a csepp című előadása nyitotta meg a szakheteket. Szokásához híven nem számokat, vagy tényeket kaptunk, hanem sokkal inkább szemléletet. Álláspontot arról, miként láthatjuk, értelmezhetjük a rendszerváltást, az az előtti 40, és az azt követő 20 évet. Szó esett a globalizációról, a szuperkapitalizmusról, az EU-ról, és a mostanában kikerülhetetlen, kimeríthetetlen témát szolgáltató válságról is. Veress szerint most nem likviditási gondok vannak, mint 1929-33 között, hanem bizalmi válság. Ennek kapcsán három fő gondolat hangzott el: egyrészt kell egy koncepció az adósságkezelésre, másodszor szükség van alkura a globál-szereplőkkel, harmadszor pedig a valós helyzetből kell kiindulni, nem az eszmékből.
-Bán Andrea |
