|
A képviselő elmondta lapunknak, hogy a kiírt tételek két évre visszamenőleg, elsősorban a PPP üzemeltetésű létesítmények (Schönherz Zoltán és Kármán Tódor Kollégium) lakóit érintik. A probléma hátterében az egyetemi gazdálkodási rendszer áll, amely az elmúlt időszakban nagyszabású változáson ment át, és áttért az új ún. MGR-re (Műegyetemi Gazdálkodási Rendszer). A váltás nem ment zökkenőmentesen: több kifizetés – bérek, ösztöndíjak utalása – csúszott, így az MGR kezdetben sok korrekcióra szorult. Ennek következtében az idő közben felhalmozódott kollégiumi kártérítési díjak beszedése is későbbre tolódott. Ez az oka annak, hogy idén februárban két évre visszamenőleg írják ki az érintett hallgatóknak a Kollégiumok Osztálya (KO) számára befizetendő tételeket.
Fekete Dóra elmondta lapunknak, hogy a kártérítések kapcsán semmilyen váratlan dolog nem érte a diákokat. Már a beköltözésnél, a bentlakási szerződésben foglaltak szerint tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy kollégistaként felelősséggel tartozik az épületért és annak minden értékéért, sőt még a rendért, tisztaságért is.
Hozzáfűzte, hogy a kártérítési tételek főként a két PPP-s kollégiumot érintik. A szóbeszéddel ellentétben fejenként nem sokszázezres tételről van szó; és az sem igaz, hogy azonos kártípus többszörösébe kerül egy PPP kollégiumban az egyetemi üzemeltetésű intézményhez képest. Azt azonban megerősítette, hogy a külső üzemeltetésű diáklakokban valóban körültekintőbb az ellenőrzés, és a piaci üzemeltető sokkal szigorúbb szabályokat határoz meg a bentlakók számára. Be-, ill. kiköltözésnél az üzemeltető és a KO részéről is ellenőrzik a lakóegységeket, és felírnak minden eltérést. Ez az ellenőrzési folyamat – a külső üzemeltető felelőssége, és az év közben nyújtotta magasabb szolgáltatások miatt – sokkal alaposabb, részletesebb, mint az egyetemi fenntartású kollégiumokban. A képviselő hozzáfűzte azonban azt is, hogy az okozott károk nem mindegyike szándékos rongálás eredménye. A hallgató hibáján kívül bekövetkezettekért természetesen nem kell fizetni.
Fekete Dórától megtudtuk, hogy az érintett két kollégium esetében a ki nem fizetett károk mértéke akár több millió forint is lehet. A leggyakoribb rongálás a hűtők leolvasztásánál fordul elő, elsősorban a fagyasztók kilyukasztásával, amelyért 50 000 forintot rónak fel az okozó diáknak. Ezenkívül sok a rendetlen hallgató is, akikre év közben kényszertakarítási díjat róhatnak ki. Tipikus kár a csapok vagy az ágy megrongálása, de gyakori a mindössze pár száz forintos károk száma is. Jellemző eset, amikor a hallgató az egyetemi üzemeltetésű kollégiumban már megszokott módon rendezi be szobáját az új PPP helyen, és engedély nélkül plakátolja ki a falat, felfúr egy polcot, vagy éppen egy akasztót az ajtóra. A képviselő szerint ez azért is problémás, mert a kollégiumok eszközei – tipikusan a bejárati ajtók – új, garanciával rendelkező berendezései az épületnek, amelyek így elveszítik garanciájukat, és komolyabb meghibásodás esetén az üzemeltetőnek saját költségén kell állnia a javítást.
A képviselőtől megtudtuk, hogy azokra a volt műegyetemistákra, akik az elmúlt két év során végeztek, és kártérítési kötelezettségüket nem rendezték, már nem róható ki a tartozás, de a becsületes hallgatóknak lehetőségük a van a KO-n személyesen rendezni tartozásukat. A befizetések a Neptun rendszeren keresztül zajlanak. Megkérdeztük, hogy milyen következménnyel jár, ha egy aktív hallgató nem tesz eleget a kártérítési felszólításnak. Az EHK képviselő elmondása szerint a tanulmányaikban nem akadályozhatók, azonban a jelenlegi szabályozás szerint nem költözhet be a férőhelyére az, akinek lejárt kollégiumi díjtartozása van.
Fekete Dóra hozzáfűzte, hogy bár a helyzet komoly, és a tartozások összege magas, az EHK, valamint a KO mindent megtesz azért, hogy segítse a diákokat. A kérelmezőknek lehetőséget biztosítanak a részletfizetésre, esetleg a befizetési határidő kitolására.
|
