Nagymértékben szigorodtak a nyelvoktatással - elsősorban a kritérium tárgyakkal - kapcsolatos szabályozások 2009 őszén. Sárvári Juditot,
az Idegennyelvi Központ igazgatóját arról kérdeztük, hogy félév távlatából milyen konzekvenciákat tud levonni a változtatásokból, illetve hogyan értékelik az oktatók és a hallgatók a jelentős mértékben módosult feltételeket.

Évek óta megfigyelhető jelenség volt, hogy a „nulla kredites" nyelvi kurzusokra jelentkezett, illetve azokat valóban teljesítő hallgatók között akár 40%-os differencia is mutatkozott. Mivel sokan tét nélkülinek érezték az órák elmulasztását, így csak ritkán jártak be, vagy teljesen lemorzsolódtak, ezzel lehetetlenné téve a hatékony oktatást. A létszám erős fluktuációjának következtében képtelenség volt ugyanis a tantervi anyagot követni. Ezt a folyamatot fékezte meg az a szigorítás, hogy a nem teljesített kritérium tárgyak után háromszoros különeljárási díjat kell fizetniük a könnyelmű diákoknak. A számok önmagukért beszélnek: az előző szemeszterben körülbelül fele annyian jelentkeztek az Idegennyelvi Központ által meghirdetett órákra, és ezúttal csupán 20%-uk nem jutott el az érdemjegyig. Ezenkívül a hallgatók sokkal komolyabban vették a bejárást, illetve az órára való készülést, még a kreditértékű kurzusok esetében is, annak ellenére, hogy azokra a jelen módosítások nem terjednek ki.

Nemcsak pozitívumokat emelhetünk ki az új nyelvoktatási renddel kapcsolatban. Első feladat a várólista kérdésének megoldása. Abban az esetben ugyanis, ha betelt a létszám, de várhatóan még változhat a hallgatók összetétele, nincs mód arra a Neptunban, hogy a póthelyekre elsőként feliratkozottak prioritást élvezzenek a többiekkel szemben. További kiskapu a rendszerben, hogy ha a tanári erő átcsoportosítása miatt az eredeti kiírástól eltérő oktató vezeti a kurzust, akkor a hallgatók nyugodtan kibújhatnak az órára járás, illetve az esetleges pótdíj kifizetésének kötelezettsége alól, hiszen a törvény biztosítja számukra a tanár kiválasztásának jogát.
Sárvári Judit felhívta arra a figyelmet, hogy noha a hatályos jogszabály ezen passzusa teljesen helytálló, mégis gátat szab a tanári kapacitás hatékonyabb elosztásának. Embert próbáló feladat közel háromezer diáknak nyolc különböző nyelven, eltérő szinteken és kreditértékben megtalálni azt a megoldást, mely a leginkább biztosítja szellemi fejlődésüket, és ez a paragrafus csak tovább nehezíti a kurzuslétszámok ésszerű meghatározását.
Hallgatói oldalról is érkeztek kritikák a változtatásokkal kapcsolatban. Mind a mester-, mind a doktoranduszképzésben résztvevők komoly hátrányban vannak a nyelvi tárgyak felvételénél, hiszen néhányan később kapják meg az órarendjüket, mint az alapképzésben tanulók. Így szinte esélytelen, hogy időben feliratkozhassanak az általuk leginkább preferált kurzusokra. Nem mehetünk el amellett a technikai hiányosság mellett sem, hogy a nyelvi tanulmányokkal kapcsolatos kérvények először a KTH-ba futnak be, és az adminisztráció hálójába ragadva csak jóval a szemeszter megkezdése után kapnak választ a diákok. Így addig eleshetnek a nekik jogosan járó óráktól. Ez kiküszöbölhető lenne azzal a lehetséges alternatívával, hogy a nyelvi tárgyakat érintő levelek rögtön az intézetbe érkezzenek, ahol egy esetleges pozitív visszajelzésnél máris a megfelelő kurzusra irányíthatják a hallgatókat - mondta el Sárvári Judit lapunknak.
Mindezen problémákra féléves értékelésében ki is tért, így ezeket már a Szenátusi Oktatási Bizottság, szükséges esetben a Szenátus is napirendre tűzi.