|
Mindenki várja a téli vihar elmúltát,
Didergő bokrok sóhajtva hívják.
Fák vágynak táncolni rózsaszínben,
Erdők akarnak ébredni szüntelen.
Jöjj tavasz!
Gyermekek ülnek az ablak előtt,
S sóhajtják elő a napfényes időt.
Fáradt nagymama keserűen kémlel eget,
Mélabút cserélne derűre, de még nem lehet.
Jöjj tavasz!
Szomorúan hullnak az ég könnyei az esőben,
A folyó vadul dühöngve fut a medrében.
Sose érkezik már a rétekre virágtündérek hada?
Az első hírnök nem szór varázsport a világra?
Jöjj tavasz!
Tél, ha ma meg kell halnod ne félj!
Repül hamar az idő, s visszatérsz,
Ne várj az út kezdetére,
Ezer mérföld vezessen vándorutadon előre.
Jöjj tavasz!
Egy fekete-fehér filmben csendben várunk,
Színészek gyülekezete kér varázslatot.
Vándor felhő szórja le ránk porát,
Színes ceruza festi be a tájkép összes zugát.
Megjött a tavasz!
Ébredezik az anyaföld,
Zölddé válik lépteink nyoma,
Méhecskék zümmögnek sorra,
Madarak csipognak,
Megjött a tavasz!
Belengi a levegőt a finom illat.
Lám ibolya pitypang, aranyeső fut ide-oda,
Az ablakon át nevet ránk az orgona,
Hívogat játszani a szabadba,
Megjött a tavasz!
Egy bohókás pillangó szálldogál részegen,
Gyermekhanggal megtelt parkok éljeneznek,
Vad lovak versenyeznek a tavaszi szellővel
Nyuszik tojást festenek a réten,
Megjött a tavasz!
Rikkant az ég, bújócskázik a mezei egér.
Nyoma sincs a kuporgó télnek, minden napfénytől ég,
Leveli békák kuruttyolnak a patak parton,
Nem lehet más a kedvenc évszakom:
Mint, a tavasz! |
