|
Kicsit menjünk vissza az időben. A ti érettségitek egyben felvételit is jelentett. Mennyire volt nyomasztó, hogy csak egy lehetőségetek van?
Tomi: Szerintem ez nem azt jelenti, hogy csak egy dobásunk van. Lehet többször is próbálkozni, javítani. A régi rendszerben is évente lehetett újra nekifutni a felvételinek. Ettől függetlenül, úgy gondolom, az átlag diák számára nem előnyös ez a rendszer. A felvételi követelmények ugyan alacsonyabbak, de az egyetem elvárásai nem ehhez igazodnak. Tömegeket vesznek fel, akik közül egy-két év múlva sokan kiszóródnak. Nehezíteni kellene az érettségi feladatokat vagy megkövetelni az emelt szintű érettségit. Ha egy egyetem fel merné vállalni, hogy adott szakhoz két emelt szintű érettségit vár el, az a bekerülő diákok számára is előnyös lenne.
Dávid: Mindenképpen jó, hogy csak egy megmérettetésen kell részt vennünk. Abban viszont egyetértek Tomival, hogy emelt szintű érettségi teljesítéséhez kellene kötni a felvételt. Nem tartom jónak, hogy jelenleg enélkül is be lehet jutni az egyetemre. Ilyen szempontból régen jobb volt a helyzet: az intézmények saját maguk határozták meg, kiket vesznek fel és milyen felvételi feltételekkel.
Csabi: Mikor középiskolába felvételiztem, mind a négy gimnáziumban külön, három-négy órás felvételit kellett írni, ami rendkívül fárasztó volt. Nagy könnyebbség, hogy az egyetemi felvételinél csak egyszer kell ezt végigcsinálni.
Jóbi: Az alapkoncepció jó, de mivel központilag állítják össze a feladatsorokat, ezért nem feltétlenül szelektál kellő mértékben.
Dorka: A korábbi rendszer már a belépésnél megszűrte a jelentkezőket, amire most is szükség lenne, hiszen minden szak és egyetem speciális tudást kíván.
Tomi: Igen, én is így gondolom, viszont a jelenlegi érettségi nem megfelelő felvételi céljára.
Ha kiforrja magát ez az új rendszer, akkor szerintetek változni fog az a gyakorlat, hogy szinte mindenkit felvesznek egyetemre, de utána egy jó részük lemorzsolódik?
Tomi: Amíg anyagi érdeke fűződik az egyetemeknek ahhoz, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, szerintem nem lesz változás.
Dávid: Én nem feltétlenül tartom ezt rossznak. Így kezdetben mindenkinek megvan az esélye, hogy bizonyítson.
Tomi: Ha többet követelnének az érettségin, akkor már az elején tudná minden diák, hogy tényleg az adott egyetemre való-e. Így viszont, ha felveszik, de egyébként nem itt lenne a helye, akkor éveken keresztül szenved, és az önértékelése is csökken a gyenge jegyei miatt. Ez mind neki, mind az egyetemnek káros.
Jelenleg kétszer kell felvételiznie annak, aki BSc után szeretne egy MSc diplomát is. Valóban szükség van erre?
Jóbi : Igen, mindenképp. Bár az is igaz, hogy eddig mindenkit felvettek, mivel nem volt elég jelentkező. De ha eltelik egy-két félév és elérik a keretlétszámot a végzett BSc-sek, akkor már be fog indulni a válogatás.
Dávid: Főleg gazdasági területen rengeteg intézményben indítottak BSc szakokat. Ha az egyetem meg akar követelni egy bizonyos színvonalat, akkor kénytelen felvételit íratni a mesterszakra jelentkezőkkel.
Mennyire átjárható szerintetek a rendszer?
Tomi: Reál és reál terület között szinte teljesen.
Jóbi: Viszonylag átjárható. Mikor a Corvinusra felvételiztem Vezetés és szervezés MSc-re, alig kellett külön készülnöm a felvételire, mivel az anyag nagy részét már tanultam.
Dávid: Annak a BSc-nek a tananyagából, amire az adott MSc épül, hatvan kreditpontot kell teljesíteni ahhoz, hogy felvételizhess.
Jóbi: De ha az előírt minimális számú kreditpontod megvan, akkor egy év alatt pótolhatod a hiányzó többit.
Tájékozódtatok már arról, hogy milyen elhelyezkedési esélyei vannak jelenleg egy BSc diplomával rendelkező fiatalnak?
Dorka: Most végeztem környezetmérnök szakon, jelenleg éppen állást keresek. Tőlem még egyik interjún sem kérdezték, milyen szintű a diplomám. Nem kíváncsiak rá a cégek.
Ha ez a helyzet, akkor érdemes egyáltalán MSc szintű diplomát szerezni?
Dorka: : Környezetmérnök szakon szerintem nem igazán. A BSc három és fél évébe nagyjából belesűrítették a régi ötéves képzés anyagát. Aztán MSc-n újra vannak alapozó kurzusok, és szinte ugyanazokat a tárgyakat oktatják, csak kicsit részletesebben.
Dávid: A gazdasági területen tanulóknak mindenképpen megéri, mert sokkal specifikusabb tudást kaphatnak.
Tomi: : Egy informatikus szerintem diploma nélkül, szakképesítéssel is el tud helyezkedni. Nálunk sokkal inkább számít a tapasztalat, mint a papír. Így ezen a területen nem sok értelmét látom egy MSc diploma megszerzésének, elég a BSc-s is.
Csabi: Viszont informatika szakon a BSc első két évében szinte kizárólag alapozó tárgyaink voltak, így ha valaki naprakész, használható tudást szeretne, mindenképpen megéri neki továbbtanulni.
Jóbi: Én is hasonlót tapasztaltam a műszaki menedzser szakon.
Kis túlzással akkor mondhatjuk, hogy a megszerezhető tudást tekintve a BSc diploma annyit ér, mint a régi ötéves?
Tomi: Nem egészen. A kettő szintje különbözik.
Jóbi: Az anyag mennyisége nem változott, de a minőség leromlott, mert kevesebb idő jut rá.
Dávid: Az ötéves anyag három és fél évbe való besűrítésének talán az lehet az oka, hogy a BSc diplomának is értéket akarnak adni. A cél az, hogy aki ilyen végzettséget szerez, az is értsen valamihez. Ha viszont a BSc keretében csak alapozó tárgyakat oktatnak, akkor ez nem teljesül. Nehéz kérdés, minden szaknál külön kell mérlegelni.
Összehasonlítva az ötéves képzéssel, szerintetek specializáltabb tudás megszerzésére van lehetőség egy MSc szakon?
Dávid: A gazdasági területen mindenképp. Talán ott van a legtöbb féle MSc.
Jóbi: Átjárhatóbb a rendszer, így szélesebb körből lehet választani, ráadásul az irányváltásra is van lehetőség.
Az évfolyamtársaitok közül sokan szeretnék MSc-n folytatni a tanulmányaikat?
Tomi: Talán kicsit többen, mint az évfolyam fele.
Csabi: A többség úgy gondolja, hogy megpróbálja, hátha felveszik. De mivel erős a szűrés, nyilván nem fog mindenki bekerülni.
Jóbi: Nálunk sokan nem tudták, mit válasszanak: dolgozzanak, töltsenek egy félévet külföldön, kezdjék el az MSc-t, vagy menjenek passzív félévre és közben dolgozzanak. De azért a többség úgy látta, hogy érdemes megpróbálni a felvételit.
Dorka: Az évfolyamtársaim többsége továbbtanult, de nem feltétlenül azért, mert olyan jó ötletnek tartották az MSc-t. Sokan csak azért jelentkeztek, mert nem tudták, mihez is kezdjenek.
Jóbi: Nehéz a döntés, mert még nincs végzett MSc-s évfolyam, nem látjuk, hova lehet ezzel eljutni.
Ti tervezitek, hogy MSc-re felvételiztek?
Csabi: Szeretnék MSc-re jelentkezni, de szinte biztos nem informatikai területen. Jó lenne kipróbálni valami mást is, mert mindenképpen hasznos, ha valaki többféle területhez is ért. Tomi: Én sem szeretném informatika szakon folytatni. Mielőtt eldöntöm, merre tovább, szeretnék egy-két külföldi félévet beiktatni. Egyetértek azzal, hogy jobb, ha több lábon áll az ember és több diplomát is szerez.
Dávid: Mikor BSc-re felvételiztem, már akkor eldöntöttem, hogy mindenképpen továbbtanulok, lehetőleg gazdasági területen, itt a Műegyetemen vagy a Corvinuson.
Jóbi: Számomra is egyértelmű volt, hogy folytatom. És hogy miért váltottam intézményt? Mikor végeztem, itt a BME GTK-n csak egy MSc szak indult, míg a Corvinuson lehetett válogatni.
Dorka: Környezetmérnöki szakon semmiképp sem tervezem. Szerintem nem ad olyan speciális tudást, ami annyit számítana, mint a gyakorlati tapasztalat. Arra gondoltam, hogy inkább az ELTE-n próbálok meg egy tanári szakot.
Többen tervezitek, hogy különböző területeken szerzitek meg a BSc és az MSc diplomát. Így gyakorlatilag annyi idő alatt szereztek két diplomát, mint az osztatlan képzésben egyet. Tehát akkor mondhatjuk, hogy jobb ez a kétlépcsős rendszer, mint a régi ötéves?
Tomi: Igen, ez mindenképpen előny. Ráadásul lehetőség van az irányváltásra. De az is igaz, hogy például az informatika szak esetében a régi ötéves tananyagot zsúfolták be a BSc képzésbe. . Mikor bevezették a rendszert, kicsit készületlenül érte az egyetemeket, de remélhetőleg idővel jobban kiforrja majd magát.
Csabi: Többen gondoljuk úgy, hogy jó ötlet két diplomát szerezni öt és fél év alatt, de aztán idővel kiderülhet, hogy mégsem. Ettől függetlenül nekem jobban tetszik a kétlépcsős rendszer, mint az ötéves.
Dorka: Egyértelműen a bolognai rendszert választanám, mert ha valaki olyan szakot kezd el, amit nem szeret, akkor hamarabb be tudja fejezni.
Jóbi: Szerintem az alapkoncepció jó, de részletesebben ki kellett volna dolgozni, mielőtt bevezetik. De mindenképpen előnyösebb, hiszen van lehetőség a váltásra, ráadásul sokkal könnyebb a külföldi áthallgatás is.
Dávid: Sokkal rugalmasabb és kompatibilis a nyugati oktatási rendszerrel.
--------------------------------------------------------------------------------------
Résztvevők:
Névery Dorottya (Dorka): végzett környezetmérnök BSc diplomával
Elekes Csaba (Csabi): III. éves mérnök-informatikus szakos hallgató
Szelei Tamás (Tomi): III. éves mérnök-informatikus szakos hallgató
Jóbai Tamás (Jóbi): BME GTK-n végzett műszaki menedzser BSc diplomával, jelenleg vezetés és szervezés MSc-n tanul a BCE-n
Berkes Dávid (Dávid): IV. éves végzős gazdálkodás és menedzsment szakos BSc hallgató
|
Tavaly végeztek az első BSc-s évfolyamon tanulók, ám egyelőre még sok a nyitott kérdés az új kétlépcsős képzési rendszerrel kapcsolatban. Öt műegyetemi hallgatóval beszélgettünk arról, hogyan látják mindezt - belülről.