|
Számítottál a rivális elnökjelölt visszalépésére?
Ugyan valamelyest éreztem ennek a lehetőségét, mégis meglepetésként ért Kovács Zsolt bejelentése, hogy visszalép az elnökségi jelöléstől, amelyet nagyon konstruktív és elegáns megoldásnak tartok részéről.
Véleményed szerint mi a legfontosabb célja jelenleg a HÖOK-nak?
Úgy vélem az elnökségnek az operatív feladatokra kell koncentrálnia. A HÖOK jövőbeni legfontosabb céljának magát az érdekképviseletet tekintem, hiszen a szervezet alapjában véve egy ilyen irányultságú szövetség. A HÖOK többi projektjei mint a Karrier Iroda, Mentorprogram, EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) megvalósítása nagyon jó ütemben halad előre, ám ezek mellett némileg háttérbe szorult a hallgatói érdekképviselet, ezért központi feladatnak tartom felerősíteni a szervezetnek ezt az oldalát.
Mint leendő elnök hogyan látod a szervezet jövőjét, van-e olyan projekt a jövőre nézve, amely a HÖOK életében újításnak felel meg?
Úgy érzem, hogy az intézmények kissé eltávolodtak a HÖOK-tól, holott a HÖOK-ot maguk az intézmények kell, hogy jelentsék, ezért szeretnénk több hangsúlyt fektetni a személyes kommunikációra. A tervek megvalósítását a csoportmunkában látom, ami elsősorban azt jelenti, hogy az egyes intézményi vezetők az aktuális kérdéscsoportnak megfelelően havi rendszerességgel találkoznak. Mivel a közel 70 intézmény képviselőit nem könnyű ilyen gyakori időközönként összekoordinálni, ezért igyekszünk majd szakterületenként összehívni azokat a vezetőket, akik az adott kérdésekben érintettek. Így a találkozó keretében az elnökség iránymutatást kaphat, hogy az egyes területeknek – legyen szó jogi, műszaki, bölcsész-, vagy akár agrárképzésről – mely sarokpontoknak kell megfelelniük, valamint milyen irányú képviseletre van szükségük. Ezen kívül; a közgyűlés, mint a HÖOK legfontosabb döntéshozó szerve, úgy gondolom az évi háromszori közgyűléssel - bár el tudja látni feladatát-, mégis megpróbáljuk ezt a számot négyre emelni, ehhez természetesen az intézményvezetőkkel egyeztetni fogunk.
Mit gondolsz a HÖOK szerepéről a hazai oktatás tekintetében?
Az országunk előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy 2011-ben – mandátumunk ideje alatt – Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét. Ez az esemény új távlatokat nyithat a magyarországi felsőoktatás számára is. Értek ez alatt forrásbevonás, és olyan lehetőségeket, amelyekkel az európai felsőoktatási térség életében úgy vehetünk részt, ahogyan ezelőtt még sohasem. Ezt egy erős HÖOK-kal, a magyar hallgatók érdekeit képviselve tehetjük meg. Úgy gondolom, hogy a HÖOK-nak maximálisan részt kell vállalnia abból a munkából, ami országunkra vár e félév alatt. Stratégiát kell kialakítanunk, hogy milyen formában és milyen módon tudunk hozzátenni e közös vállaláshoz, akár saját magunk által szervezett programokkal, akár másokhoz kapcsolódva.
Ahogyan az elnöki programodból olvasható, említed, hogy szükség van egy szemléletmód-váltásra, mit jelent ez pontosan?
Szeretném, ha sikerülne megfordítani azt a gondolkodást, hogy HÖOK az intézményi hallgatói képviseletektől várja el a munkát, ehelyett a HÖOK-nak kell segítenie az egyes intézményi képviseleteknek a tevékenységeit, természetesen elvárva, hogy megfelelő visszacsatolást kapjunk az ő részükről is.
Milyen érzés volt az Országházban kezdeni életed egy meghatározó szakaszát?
Fantasztikus érzés volt a Parlament pulpitusán állva nézni, ahogyan a közgyűlés tapsol és bizalmat szavaz nekem. Külön köszönöm a BME-nek, illetve Rozgonyi Eszter és Paragi Miklós főszervezőknek, hogy egy ilyen színvonalas eseményen vehettem részt.
|
