Tiltott helyen való dohányzás két pont; felszólítás ellenére takarítás elmulasztása három pont; csendrendelet be nem tartása két pont; szobaellenőrzés, igazoltatás megtagadása három pont. Akár így is összegyűlhet tíz pont, amely már elegendő ahhoz, hogy a renitens kollégiumi lakó ellen fegyelmi eljárás induljon. Erre azonban szerencsére a büntetőpont-rendszer januári bevezetése óta csupán egyszer került sor, és Paragi Miklós kollégiumi referens bízik benne, hogy ez volt egyben az utolsó eset is. A szabályozás sikerességéről, illetve jövőjéről az EHK képviselő mellett Rémai Zsolttal, a Kollégiumok Osztálya (KO) igazgatójával beszélgettünk.

fotó: Tóth Máté

Mind a kollégistákban, mind a hallgatói képviseletekben megfogalmazódott az az igény, hogy egyszer és mindenkorra fékezzék meg azokat a rendbontókat, akik semmibe veszik az alapvető biztonsági, higiéniai és együttélési szabályokat –, jelentette ki Paragi Miklós. Eddig ugyanis nem volt olyan visszatartó erő a felelősök kezében, amellyel nyomást tudtak volna gyakorolni, például a hangoskodó delikvensekre. A Vásárhelyi Pál Kollégiumban történt szeptemberi poroltós incidens volt az utolsó jel, hogy változásra van szükség. Azóta mentorok, illetve HK-s mandátummal rendelkező fegyelmi felelősök járják az épületet, vagy akár a szobákat is, és ellenőrzik a lakókat. Amennyiben szabálytalansággal találkoznak, személyesen oszthatnak ki büntetőpontokat, jegyzőkönyvet írnak, melyet másnap a KO rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A rendszer azonban még korántsem kiforrott. Sok kérdést nem pontosítottak eléggé, illetve a vétségeknél csak a felső határt szabták meg. Azon belül viszont már a szubjektivitás ingoványos talajára tévedve, könnyen eltérések lehetnek a kollégiumok között. Ha belepillantunk a szabályzatba, akkor azt olvashatjuk, hogy tűzvédelmi eszközök indokolatlan használatát, rongálását tíz ponttal büntetik, vagyis azonnali fegyelmi eljárást von maga után. Ebbe a kategóriába esik, ha levesszük a helyéről a poroltót, vagy akár kidobjuk az ablakon, mint az előbb említett esetben. Éppen ezért most is folyamatosan dolgoznak a rendszer finomításán, de a képviselő véleménye szerint hosszú évek tapasztalatai során fogják megtalálni a legjobb megoldásokat.

Rémai Zsolt egyetértett azzal, hogy a büntetőpontok gátat szabhatnak a rendbontásoknak, de a külső kényszer mellett, a belső igényességet a lakók részéről sokkal fontosabbnak tartja. Olyan körülményekkel találkozott a kollégiumokban, amelyek a Műegyetemhez méltatlanok, és ez az áldatlan állapot csakis akkor javulhat, ha a hallgatók saját ügyüknek érzik környezetük tisztaságát és biztonságát. A pontrendszer pedig egyfajta közvetett eszközt jelenthet a hallgatók kezében, hogy nyugodt mederben tarthassák a kollégiumi hétköznapokat anélkül, hogy rendbontó társaik megakadályoznák őket ebben.

Paragi és Rémai is egyetértett abban, hogy egy hosszú út előtt állnak, de az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sikeres lehet ez a szabályzat. Január óta a diákok is komolyabban hallgatnak a fegyelmi felelősökre, átérezték a pontok súlyát, és azt, hogy a rendbontás akár a kollégiumi helyükbe is kerülhet.