A Műhely tavaly júniusban már beszámolt arról, hogy az egyetemi létesítményfejlesztési program keretében megkezdődik a kari „kis-kampuszosodás". Mivel a program jó úton halad a megvalósulás felé, ezért felkerestük Dr. Andor György általános rektorhelyettest, hogy megtudjuk pontosan mi is vár az egyetemi polgárokra a következő félévtől.

fotó: Tóth Máté

A „kis-kampuszosodás" törekvés célja, hogy a karok minél egységesebb, összefogottabb környezetben élhessenek, és egyikük se legyen szétszórva az egyetem területén. A programnak hála megszűnhetnének az olyan „kellemes" húszperces vándorlások, amelyeket például a Ch és az I épület között kell megtenni jó néhány hallgatónak. A program első fele, vagyis a tanszéki területek csoportosításai nagy részben már lezajlottak, vagy szeptemberig végbemennek. A következő lépésre most jött el az idő: a kari tantermek csoportosításába fog a
Műegyetem.
Ennek alapfeltétele a Q épület elkészülte, amely a jelek szerint szeptemberben már várni fogja a hallgatókat. Így a teljes tanterempark átalakul, és a súlypontja is megváltozik. Ezek együttes hatására némileg módosulnak majd a karok tanterem-foglalási szabályai is, melynek célja a jól körülhatárolt kari tanteremblokkok létrejötte.
Tudni kell, hogy az egyetemen háromféle tanterem van: elsőként a mintegy 28 nagyelőadó, melyek a 150-600 főnyi befogadóképességükkel központi kezelésben vannak, azonban egyes karok e termek használatában foglalási prioritással rendelkeznek. Azaz hallgatói szemszögből valójában a nagyelőadók is karokhoz rendeltek. A tíztől egészen százötven főt befogadó kisebb termekből kb. 120-150 darab lehet a BME-n. Ezek mostantól döntő többségükben kari kezelésbe kerülnek, központi kezelésben csak kevesebb, mint 30 marad. Az egyetem vezetése ettől a „belső privatizációtól" azt várja, hogy az eddig is kari kezelésben lévő helyiségekhez hasonlóan, erősödik majd a tulajdonosi szemlélet, és az újonnan idekerülő termeket is jobban karban fogja tartani az adott szervezeti egység. Az interjú során a rektorhelyettes elmondta, hogy csak két olyan kisterem-blokk marad, ami nem kerül egyik kar tulajdonába sem: a K épület alagsorának déli oldala, ahol az alap megerősítési munkákkal egy időben újonnan épülő tantermeket, valamint belső kerteket is kialakítanak, illetve az R épület V. emeletén lévő kb. 15 kisebb teremből álló blokk.
A helyiségek állapotának javulását szolgálja továbbá, hogy jövőre egy 100-200 milliós felújítási program is megkezdődik az egyetemen, amelyet részben az EHK is finanszíroz.
Andor hozzátette, hogy ezen kívüljövő nyáron felújítják a Z, ST, G és R épületek határolta parkrészt is, illetve megindult az egyes épületbejáratok felújítási sorozata is.
A rektorhelyettes kiemelte, hogy az egy-egy karhoz kapcsolódó termek egyetemi elhelyezkedésének összefésülésével megszűnnek a vándorlások, és ezáltal lehetőség teremtődik arra, hogy a közösségi élet nagyobb mértékben kilépjen a kollégiumok falain kívülre is, mivel egy-egy kar hallgatói a jövőben csak néhány épülethez kötődnek majd jobban. A közös szakmai érdeklődésű közösségek így könnyebben egymásra találhatnak, jobban megismerhetik egymást, bensőségesebb hangulat alakulhat ki. Ráadásul előny, hogy az adott kar oktatói is jórészt ezekben az épületekben dolgoznak. A rektorhelyettes véleménye szerint mindezek révén igen jelentős és kedvező változás indul meg, melynek részeként a hallgató-oktató kapcsolatok erősebbé válására is számítani lehet. 
Megfigyelve a Műegyetem felépítését, érdekesség, hogy jelenleg a kampusz északi részén a délinél jóval bőségesebben áll rendelkezésre nagyeladó és kisebb tanterem is. Délen a legnagyobb hiány az I-Q épületeknél látszik, a legnagyobb bőség pedig a CH-K épületeknél. Emiatt a karok többségének némileg észak felé nyúlnak majd a teremparkjaik, ennek megfelelően a VIK és GTK az E épületben, a KSK az F-ben, míg a GPK a K-ban is kapott nagyelőadókat. Andor György szerint kívánatos volna, hogy a karok a némileg távolabb eső épületekbe lehetőleg az órarendek elejére vagy végére, illetve blokkszerűen szervezzenek kötelező foglalkozásokat, és kerüljék a hallgatók felesleges „vándoroltatásait".
Az interjú során megtudtuk, hogy változik még néhány, a tantermekhez kapcsolható egyéb eljárás is. A foglalási szabályok jelentősebben átalakulnak, mivel a zh sávok jellemzően a napok végére kerülnének, hogy addigra már senkinek ne legyen kötelező órája. Emellett kifejezett cél, hogy az egyes szervezeti egységek kerüljék az este hat utáni foglalkozásokat, számonkéréseket. A TVSZ szerint maximum 30-35 kontaktórája lehetne a hallgatóknak, amely tartalmazza a heti két nyelvórát, és a heti két óra sportfoglalkozást is. Tegyük fel, hogy reggel 8-tól 18-ig, pénteken 14 óráig vannak sávjaink. Ebbe bele kell férnie mindennek: az óráknak, a zh-nak, a nyelvnek, a testnevelésnek, a szabadon válaszható tárgyaknak és még némi lyukasórának is.
Változás várható továbbá a szabadon választható kurzusok rendszerében is. Itt két típust lehet megkülönböztetni: egyrészt a jellemzően kari érdekeltségű szabvál. tárgyakat (pl. valamilyen speciális programozás), amelyeket jellemzően csak egy kar hallgatói vesznek fel, tehát valahol annak területén, a legtöbb diák számára ideális közelségben tartják majd meg az előadásokat. Másrészről megemlítendők a jellemzően nagy hallgatóságot vonzó, minden kar számára érdekes tárgyak. Ezeknek az egyetem egyetlen idősávot fog kijelölni: szerda délután 4-től 6-ig. A negyedik félévtől ebben az időben kizárólag ezeket a kurzusokat lehet majd megtartani.
Átalakul a testnevelés rendje is: az eddigi kötelező négy félév helyett osztatlan képzésen kettő, míg BSc-MSc viszonylatban 1-1 félévet kell majd teljesítenie a hallgatónak. Kétfajta testnevelésóra lesz: a teljes mértékben ingyenes, és egy nagyon „olcsó" (alkalmanként 200-400 forintba kerülő) foglalkozás. Ingyenes lesz emellett a Bogdánfy úti sporttelep használata.

A rektorhelyettes elmondta lapunknak, hogy jelenleg a sok hallgató ellenére a testnevelésórák, és a sportlétesítmények látogatottsága csekély. Várhatóan ezek a foglalkozások a legtöbb szakon nem az első félévtől indulnak majd, hanem csak a másodiktól. Ennek több oka is van: a gólyák számára nehéz a beilleszkedés, az első félévben rengeteg az újdonság, és nehéz belerázódni az egyetemi életbe is. Amennyiben a többség az őszi félévben használná ki az ingyenes testnevelés lehetőségét, sportlétesítményeink aránytalan terhelést kapnának: ősszel tömeg lenne, tavasszal pedig sok szabad kapacitás. A változás melletti másik nyomós ok, hogy az egyetemre beiratkozó diákok 1/5-e az első évben itt hagyja a BME-t, míg a maradék 80% nagy arányban még mesterképzésre is itt marad, teljen az akár 6-7 évébe is. Az egyetem vezetése úgy gondolja, hogy ezeket az intézményi szolgáltatásokat inkább a maradni vágyó hallgatóknak érdemes megtartania.
Andor György zárásként elmondta, hogy a várható jelentős átalakulások hatására, ha a tervek szerint haladnak a dolgok, akkor remélhetőleg sokkal élhetőbb egyetemi környezetben kezdhetjük majd a 2010/2011-es tanévet.