Amikor a büfében a kifliből kilógó vaskos sonkaszeletről kiderül, hogy az csupán egy, a pékáru szélén árválkodó szeletke, az ember joggal érzi, hogy félre lett vezetve. S bár a kifliről senki sem állította, hogy meg van tömve sonkával, mégis azt a látszatot keltette.

A Goldmann György téren, a Műegyetemi Állásbörze idején megjelenő magányos fehér pavilonnal kapcsolatban valami hasonló érzésem támadt. Először azt hittem, hogy ez a stand is a BME rendezvényéhez tartozik, de kiderült, hogy a HVG Karrier Plusz szervezésében, egy magánakcióról van szó. A HVG munkatársai ugyanis területfoglalási engedélyt kértek Újbuda Önkormányzatától a Műegyetemi Állásbörze idejére, hogy szórólapjaikat, tájékoztatófüzeteiket terjeszthessék. Remek üzleti fogás, akár a sonkás kifli, hiszen a goldmannos pavilonnal a szervezők be tudják fogni vitorlájukba a Műegyetemi Állásbörze által keltett remek hátszelet. Akinek van egy kis sütnivalója, az beláthatja, hogy a „Műszaki Állásbörze" nevet viselő magányos stand vajmi keveset érne az egyetemünk rendezvénye nélkül. A kérdés csupán az, hogy mennyire tisztességes játszma ez a HVG-sek részéről? A névválasztási stratégiájukról egyébként a kilencvenes évek végén, a piacokat elárasztó NEKI kínai sportcipők jutottak az eszembe. Emlékszünk még?
Sajnos saját környezetünkben egyre gyakrabban találkozunk hasonló látszatdolgokkal. Megtévesztenek minket azért, hogy övéik legyünk. De vigyázat, az apró sonkadarabos kiflit lenyelve, hamar megtanulja az ember, hogy csak a hazai kosztban bízhat...