|
Ezeknek a kérdésnek jártunk utána két átlagos műegyetemista bőrébe bújva, akik BSc és MSc képzésük vége felé próbálnak a lehető legjobb helyen tapasztalatokat szerezni. A keresést pedig hol máshol kezdhetnék BME-s hallgatóként, mint egyetemünk állásbörzéjén?
Leendő építőmérnökként sajnos túl sok jóra nem számíthatunk. Annak ellenére, hogy a megnyitón elsősorban e szakma érdemeit hangoztatták, be kell látnunk, hogy a piaci helyzet nem kedvező, az építész kollégák számára pedig még az építőmérnököknél is kilátástalanabb. Két piacvezető - főleg infrastrukturális beruházásokban érdekelt - vállalatot kerestünk meg, és érdeklődtünk a lehetőségekről. Mivel e területen a bolognai rendszer sajátosságai még nem igazán éreztetik hatásukat - vagyis még nincsenek végzett mesterképzéses hallgatók -, ezért a cégek nem tesznek különbséget a két szint között. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is igazán tudják még, mennyiben tér el a kétfajta diploma és a végzett diákok tudásszintje egymástól. Tehát szinte minden az önéletrajzunkon múlik, illetve azon, hogy hogyan szerepelünk az interjún, melyen a túljelentkezésnek köszönhetően a szakmai gyakorlatra vágyóknak is át kell esniük. Az állásbörzén így szerződést, biztos helyet ne várjunk, már csak azért sem, mert mind a két esetben internetes regisztráció volt az első lépcső ahhoz, hogy a kiszemelt pozíciót megszerezzük. A folytatás pedig teljesen esetleges, hiszen bár mindenhol igény van jó szakemberekre, a piac bizonytalanságai miatt sokszor nincs rá lehetőség, hogy állandó munkaerőként maradhassunk. Közgazdászok esetében más a helyzet. A kiállítók ugyan kevesebben voltak, mint azok, akik különböző mérnököket kerestek, de köztük találhattuk nemcsak hazánk, de a világ egyik vezető befektetési bankját, elemzéssel foglalkozó társaságokat és így tovább. Alkalmazott közgazdász szerepkörben egy befektetési bank ajánlataira voltunk kíváncsiak. Már a beszélgetés elején kiderült, hogy a válság ellenére is sok hallgató számára van hely a különböző gyakornoki programokban. Sőt, kifejezetten örülnek annak, hogy a rutin megszerzése kötelező eleme lett a felsőoktatási képzésnek, hiszen így sokkal többen jelentkeznek hozzájuk. Ez azért jó - indokolták a kapcsolattartók -, mert nagyobb mintából tudnak válogatni és megtalálni a számukra ideális jelöltet. Természetesen jelen esetben is csupán a kapcsolatot vehetjük fel a vállalattal, mely önéletrajzunk átolvasása után értesít, hogy bejutottunk-e a személyes interjúra. Vagyis kijelenthető, hogy bár a piac felvevőképessége viszonylag nagy, erős szűrés tapasztalható, amelynek igen lényeges eleme a nyelvtudás -, különös tekintettel az angolra. Az alap- és mesterképzést nem állítják rangsorba, viszont előnyben részesítik azt, aki több szakismerettel rendelkezik. A kimagasló helytállást pedig esetenként munkaszerződéssel honorálják.
Végül napjaink egyik sztárszakmáját, az informatikust választó diákok lehetőségeit vettük górcső alá. Várakozásainkkal szemben meglehetősen szegényes választékkal találkoztunk annál a két élvonalbeli - főként rendszerüzemeltetésben és szoftverfejlesztésben jártas - vállalatnál, melyeknél érdeklődtünk. Konkrét alternatívákat ugyanis egyik esetben sem kaptunk, ennek ellenére partnerhálózatukban lehetőség van a rutin megszerzésére. Irányított gyakornoki programot nem tudtak ajánlani, viszont nyitottak az érdeklődők felé, akik közül elsősorban MSc-s hallgatókat keresnek. Ahogy az egyik cég munkatársa fogalmazott: az alapképzésben résztvevők többségének gondolkodásmódján és munkára való érettségén látható a hátralévő két év hiánya. Emiatt ezen a területen is erős szűrésre kell készülnünk, amelynek szintén rendkívül fontos elemét képezi legalább egy idegen nyelv ismerete.
Összegezve tapasztalatainkat, elmondhatjuk, hogy bár az új felsőoktatási rendszer és a megváltozott üzleti környezet nem egyformán érezteti hatását az összes ágazatban, de mindenképpen felkészültnek és motiváltnak kell lennünk, ha biztos alapokra szeretnénk helyezni a jövőnket. |