Falakon kívül: elvonások, demonstrációk és megindult a párbeszéd; falakon belül: kevesebb lett a pénz, leálltak a felújítások, de legalább konszenzus van a Szenátuson belül, és bővültek a hallgatók kollektív jogai is. Dióhéjban ez volt a 2012/2013-as tanév, amelyet Kovács András EHK elnök értékelt.

A diákhitel régóta ismert lehetőség, amivel az életét szűkös anyagi forrásokkal tengető egyetemista élhet, hogy megkönnyítse a tanulás éveit. Fussuk át röviden a kétféle hitellehetőséget! A klasszikus Diákhitel1 bármire felhasználható, havi 15 és 50 ezer forint közötti összeget jelent, félévente változó kamatozással (jelenleg 7,75%, a fennállás óta legalacsonyabb kamatszint);  a Diákhitel2-t csak a részösztöndíjas, és önköltséges tanulók igényelhetik tandíjra: az összeget rögtön az egyetem kapja meg, kamata fix 2%.  Az aktív hallgatói jogviszony megszűnésétől számított negyedik hónapban kezdődik meg a visszafizetés, először a minimálbérrel, majd a fizetéssel arányosan. Vannak azonban olyan hitelesek, akik nem tudják fizetni a törlesztő-részleteket. Végső esetben a NAV hajtja be az adósságot. Az eljárásról Imre Zitát, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatóját kér-deztük.

Szinte közhely, hogy a magyar egészségügy hosszú ideje romokban hever. A káros szenvedélyek és a felelőtlen, egészségtelen életmód okozta megbetegedések száma évről évre nő. A halálozási arányokat tekintve pedig sereghajtók vagyunk az EU-ban. Mindenki érzi, hogy nincsenek rendben a dolgok, mégis általános közöny tapasztalható az emberek részéről saját egészségükkel kapcsolatban. Az okokról, trendekről és veszélyekről dr. Szlávik Jánost, a Szent László Kórház főorvosát, a HIV vírus elismert szakértőjét kérdeztük.

Gyakran hallunk a magyar gazdaság nehéz helyzetéről, arról, hogy az ország nem tud kilábalni a recesszióból és ez komoly társadalmi válságot okoz. Magas a munkanélküliség, a fiatalok rossz kilátásokkal lépnek a munkaerő-piacra, körükben erősödik az elvándorlási hajlam. De tényleg ilyen rossz a helyzet? Megfigyelhető egyfajta fokozatos lecsúszás a hazai társadalomban, ahol a középosztály lassan, de biztosan elszegényedik? Napjaink egyik fontos közéleti kérdése a szegénység növekedése Magyarországon.

Egyre szélesebb körben népszerűek a nemzetközi környezetben zajló önkéntes táborok, legyenek azok hazai vagy külföldi székhelyűek. Egyetemistáknak kiváló tapasztalatszerzést jelent, míg az évek óta munkába temetkezőknek igazi feltöltődést az otthoni robot alól. Az Egyesek Ifjúsági Egyesület több, mint egy évtizede annak szenteli működését, hogy olyan szabadidős tevékenységet nyújtsanak itthon és a világ számos pontján, mellyel hozzájárulhatunk közösségek épüléséhez, örömöt szerezhetünk másoknak és magunknak, valamint inspirálhatjuk egymást. Csákány Viktóriával, az Egyesek Ifjúsági Egyesület program-koordinátorával és Ficze Fruzsinával, az egyik, már sokat látott önkéntessel beszélgettünk a szervezet működéséről, a közösségi munka szépségeiről és lehetőségeiről.

Szegény ember olimpiája, elfajult majális, érdektelen ovibajnokság és egy újabb esély, hogy a mérnök méregethesse magát a közgazdászhoz. Ezek egytől egyig hangzatos, ámde téves képzetek az egyetemista és főiskolás fiatalok elsőszámú nemzetközi sporteseményéről. A 27. Nyári Universiadenak Oroszország hetedik legnagyobb városa Kazan ad otthont idén, július 6. és 17. között.

Míg az ország déli részén csak nemrég tetőzött a Duna, a folyó Budapesten lassan visszatér a medrébe, az élet pedig a normál kerékvágásba. Az árvízi időszakról és a hátralévő feladatokról Pintér Kálmánt, a BME Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Beruházási és Karbantartási Osztályának igazgató-helyettesét, illetve Péhl Gábor műszaki főigazgató-helyettest kérdeztük.

(fotók: Tóth Máté)